SZENTSÉG.
SZENTSÉG. Alapjelentése: elkülönítettnek lenni. Szent az, amit kiemelnek a mindennapi, világi használatból és szent célra rendelnek. A szentség eredete Istenben van, és azoknak a tárgyaknak, helyeknek és személyeknek tulajdoníttatik, akik, ill. amelyek az Ő szolgálatában állnak; Isten megköveteli, hogy népe szent legyen (4Móz 15,40–41; 5Móz 7,6). Jézus Istennek Szentje (Mk 1,24; Lk 4,34; Jn 6,69).
