TEVE.
TEVE. Hátas-, igavonó, teherhordó állat gyanánt szolgáltak (2Kir 8,9); teveszőrből ruhákat készítettek (2Kir 1,8; Mt 3,4). Egyes vidékeken nagyra értékelték a tejüket és húsukat. Az izráelitáknál a teve tisztátalan állatnak számított (3Móz 11,4); Ábrahámnak és Jóbnak sok tevéje volt. A keleti városok falain rendszerint voltak kis kapuk, amelyeken a főkapu bezárása után a későn érkező utasokat bebocsátották. Ezeket »tűfok«-nak nevezték (lásd ott is); ahhoz, hogy a teve ezen átjuthasson, le kellett térdelnie, terhét le kellett venni róla, és úgy csúszott át rajta (vö. Mt 19,24).
