Eleazár
Eleazár (héb. ’Isten segített’): személynév. Viselői közül a jelentősebbek: 1. Pap, aki segítségére volt Mózesnak a népszámlálásnál (Szám 26,3), a honfoglalás után pedig Józsuénak a földosztásnál (34,17; Józs 14,1; 19,51). Mózes fiával, Eliezerrel való azonossága vitatott. 24,33 szerint Gibeában, Efraim hegyén temették el. – A papi hagyományban Áron és Eliseba 3. fia (Kiv 6,23; 28,1) és utóda (Szám 20,24–29; MTörv 10,6), a cádoki papság őse, mely Salamon idejében megszerezte a főpapságot (1Krón 5,30; Szám 25,13). – 2. Makkabeus ~, Mattatiás 4. fia (1Mak 2,5; 6,43). A Bet-Zacharja-i csatában, abban a hiszemben, hogy az ® elefánton V. Antiokhosz ül, alulról megsebezte az állatot, mely összerogyva maga alá temette (6,43–46). – 3. 90 esztendős írástudó, aki Antiokhosz Epiphanész parancsát még látszólag sem akarta teljesíteni, nehogy rossz példát adjon a fiataloknak a törv.-szegésre, ezért megölték (2Mak 6,18–31). – 4. Jézus családfájában szereplő személy. ®még Lázár.
