hexaémeron
hexaémeron (gör. hex = 6, hémera = nap): Isten teremtő művének neve, ahogy az a teremtés hat napján lezajlott és ahogy azt a Ter 1 elénk állítja, de magára a leírásra mint írott műre is vonatkozik. Az elnevezés vsz. Philóra vezethető vissza, aki alexandriai volt, és Jézusnak kortársa. Philo ui. a teremtéssel kapcsolatban hé hexaémerosz ti. periodoszról beszélt, vagyis ’hatnapos periódus’-ról, magát a leírását pedig ~nak, vagyis ’a hatnapi’-nak nevezte. A keresztény exegézisben Origenész, Hippolütosz, Nagy Szt. Bazileiosz, Nisszai Szt. Gergely stb. szintén használták a ~ elnevezést, majd Szt. Ambrus révén, akire mind Philo, mind pedig Origenész, Hippolütosz és Nagy Szt. Bazileiosz hatott, a Ny-i egyh.-ban is elterjedt. Jóllehet irodalomkritikailag a Ter 2,1–4a még a 1-hez tartozik, ezért helyesebb volna heptaémeronról (’hétnapi’) beszélni, a ~ elnevezés tárgyilag megmagyarázható, hiszen a teremtő munka a 6. napon valóban befejeződött. ® teremtéstörténet.
