Johannesz Hürkánosz, I
Johannesz Hürkánosz, I.: Makkabeus Simon 3. fia, főpap és népvezér (ur. Kr. e. 134–104). Neve Szt. Jeromos és mások szerint a. m. ’a hürkániaiak legyőzője’, de valószínűbb, hogy ’Hürkániából származó’-t jelent. Apja meggyilkolása után hatalmába kerítette Jeruzsálemet, mielőtt még sógora, Ptolemeusz, aki Jerikó parancsnoka volt, kiterjesztette volna uralmát (1Mak 16,19–21). További adatokat csak világi tárgyú forrásokból ismerünk a zsidóellenes VII. Antiokhosz Szidetesz ostrom alá vette Jeruzsálemet és csak akkor vonult el, amikor a zsidók nemcsak arra kötelezték magukat, hogy évi 500 talentumot fizetnek, hanem arra is, hogy a Júdea határain kívül meghódított területekért is adóznak, sőt túszokat is küldenek. A Rómához fordulás és az ennek köszönhető senatus consultum nem használt semmit. Míg Antiokhosz utódai Szíriában voltak elfoglalva, ~ kiterjesztette uralmát: elfoglalta Medébát, Szichemet, Gerizim hegyét (a szamariaiak leigázása, az ottani templom lerombolása), Adorát és Marizát. Ekkor telepítették be zsidókkal ® Idumeát, s attól fogva a Makkabeusok a vallásszabadságon túl már politikai hatalmuk kiszélesítésére is törekedtek. Mivel ~t már nem vallási szempontok vezérelték, szakított a ® farizeusokkal és a ® szadduceusokhoz pártolt. Uralma alatt a zsidó állam független lett Szíriától, területe túlterjedt az egykori D-i országrész határain. Júdea pusztájában felépítette a ® Hürkánia erődöt. Utóda fia, Arisztobulosz lett. – II. ~ (ur. Kr. e. 63–40) a Bibliában nem szerepel.
