Libanon
Libanon (héb. ’a fehér’, a csúcsait fedő hóról; vö. Jer 18,14; v. a partvidéki fehér krétaszirtekről?): két párhuzamosan futó hegyvonulat Szíria partvidékén, amely D–DNy-i és É–ÉK-i irányban húzódik 170 km hosszan. Ma Dzsebel Libnan. A 2 hegyvonulat közti mélyedés szerepel az ÓSz-ben a Libanon völgyeként (Józs 11,17; 12,7). A K-i hegyvonulat a ® Hermon. A ~, amely időnként az Ígéret földjének határát jelentette, az ókorban főleg ® cédrusairól volt híres. A Kr. e. 3. évezred derekától virágzott Egyiptommal folytatott fakereskedelme (® Gebál). Asszíria is felhasználta ~ fáját. A Bibliában több helyen szerepel a ~i cédrus, főleg Salamon és Zerubbábel idejében a Templom építésével kapcsolatban (® libanoni erdei palota). Nagy Sándor, a Szeleukidák és a róm.-ak szintén kihasználták a fában gazdag ~t, az arabok és a törökök pedig végérvényesen tönkretették rablógazdálkodásukkal; cédrusligetek ma már csak szórványosan fordulnak elő. – Egy Kr. e. 8. sz.-ból fennmaradt felirat említ egy Baal-Libanont.
