Szécsi Mária
Szécsi Mária – (tkp. Széchy M.) „a murányi Vénusz”, Bethlen István özvegye (1610-1679); Rákóczi György erdélyi fejedelem rá bízta Murány várának védelmét. A császári csapatok élén Veselényi (tkp. Wesselényi) Ferenc gróf, füleki kapitány, később nádor 1644-ben ostrom alá vette a sziklabércen álló várat; végül komoly harc nélkül, tárgyalások útján megszerezte, s feleségül vette a híresen szép fiatal özvegyet. A főúri esküvőt a kortárs Gyöngyösi is megénekelte Márssal társalkodó Murányi Vénus című poémájában, hőseit az antik istenségekkel rokonítva. Wesselényi és felesége a költőnek kenyéradó gazdái voltak, az eseményeket tőlük és más hiteles tanúktól ismerhette, érthető viszont az a szándéka is, hogy a meglehetősen prózai tranzakciót a szerelem és vitézség hőskölteményévé magasztosítsa. A királyhűségtől meglehetősen távol álló Petőfi ugyancsak lelkesen és romantikus színekkel formálta meg a hősnő alakját Szécsi Mária c. elbeszélő költeményében, nem kevésbé a császári kapitányét, aki életét kockáztatva, kötélen lopózik fel éjidőn a várba, és szerelméért minden áldozatra kész. Arany Murány ostroma c. verses elbeszélése is ezt az eseményt dolgozza fel, a két tábor számos figuráját felvázolva, és gondosan bontja ki azt a belső küzdelmet, amely a harcias asszony szívében dul, amíg a szerelem fokról fokra legyőzi benne a fejedelemhez és vallásához való hűségét.
