Ahasvérós
Ahasvérós 1. Az ismert perzsa királynak, Xerxésznek a h. neve. Az óperzsa Kszajarsza szó torzított alakja. Jelentése: legfőbb uralkodó. I. Dáriusz fia és követője volt a királyságban (486-565). Anyját Atosszának hívták, aki Círus leánya volt. A világtörténelemből ismerős számunkra az egyiptomi hadjárata, melynek kapcsán Egyiptomot a perzsa birodalom részévé tette. Győztes harcot vívott Babilonnal, lerombolta erődítményeit és a Marduk-templomot. A Marduk-szobor beolvasztásával vége lett Elő-Ázsiában Babilon kultuszi és világnézeti befolyásának, és Zarathusztra vallása terjedt el a Két-folyó földjén. Van, aki Ézs 24,10-12; 25,2 és 27,10k-ben Babilonnak Ahasvérós általi lerombolására gondol. A g.-ök elleni háborúja is ismerős.
A B a zsidókhoz való viszonyulásának néhány mozzanatát örökítette meg. Tudósít arról az Ezsd 4,6-ban, hogy a zsidók ellenségei már uralkodása kezdetén vádoló levelet írtak hozzá. A levél tartalmát és az esetleges választ vagy intézkedést nem ismerjük. Fontosabb számunkra az Eszt-ben való szereplése, amelynek története az ő idejéből való (Eszt 1,1). Birodalma ekkor Indiától Etiópiáig 127 tartományra terjedt. Uralkodása idején született Hámán gonosz terve a birodalom területén élő zsidóság teljes kiirtására (Eszt 3). E tervet Eszter királyné - aki maga is zsidó származású volt - hiúsította meg közbenjárásával. Ahasvérós jellemrajza, melyet az Eszt elbeszélései adnak, egyezik azzal a képpel, amit a világi történetíró, Herodotosz rajzol róla: inkább gáláns kalandor, mint erős fejedelem, noha nemcsak az udvar és a hárem intrikáiról, hanem zsarnoki megnyilatkozásairól is tudunk. Összeesküvés áldozata lett.
2. A Dán 9,1-ben Ahasvérós, mint Dáriusz apja kerül említésre. Ez az adat jelenlegi történettudásunk szerint azonosíthatatlan K történetében. (Ld. még XERXÉSZ).
DJ
