Anák, anákok
Anák, anákok Anák fiai: Ahiman, Sésaj, Talmaj (4Móz 13,22; Józs 15,14; vö. Bír 1,20), Palesztina D-i részén laktak. Központjuk Hebrón volt (Józs 15,13; 4Móz 13,22). Birtokuk Júda egész hegyvidékére kiterjedt (Józs 11,21). Legnevesebb emberük volt Arba (Józs 14,15), korábban Hebrónt is róla nevezték Kirjat Arbának (Józs 14,15; 15,13; 21,11). Az ígéret földjét kikémlelőkre az anákok hatalmas termete rémítő hatással volt (4Móz 13,28.33; 5Móz 1,28; 9,2). Az istenfiak és emberek leányai házasságából született óriásokat látták bennük (1Móz 6,4). Velük rettentették el a népet az ígéret földjétől. A honfoglalás után anákok csak Gázában, Gátban és Asdódban maradtak (Józs 11,21-22). Közülük való lehetett a gáti Góliát is (1Sám 17,4). Káléb kapta földjüket örökségül (Józs 14,12; 15,13-15), de Hebrón Áron fiaié lett (Józs 21,11), mint menedékváros (Józs 21,13). A Kr. e. 2000 körülről származó egyiptomi átok-szövegek is említenek anákokat Palesztinában.
