Antijúdaizmus
Antijúdaizmus Júdaistáknak nevezzük azokat a szélsőséges zsidókeresztyéneket, akik a pogányokból lett keresztyéneket arra akarták kényszeríteni, hogy zsidó módra, zsidó szokás szerint éljenek (Gal 2,14). Nézetük szerint az igazi keresztyénséghez hozzátartozik a körülmetélkedés, valamint a mózesi törvények megtartása (ApCsel 15,1.5 vö. 11,2k). A pogányok között sikerrel végzett misszió feszültséget okoz az őskeresztyénségen belül. A vitás kérdés eldöntésére ül össze Jeruzsálemben az apostolok gyűlése. Ennek határozata »felesleges teher«-nek ítéli a pogányok számára a körülmetélkedést és a mózesi törvények megtartását. Csupán a zsidókeresztyén gyülekezeti tag számára különlegesen botránkoztató szokások kerülését ajánlják a pogányokból lett keresztyéneknek (bálványáldozati hús evése, vér elfogyasztása, megfulladt állat megevése, paráznaság vö. ApCsel 15,1.28.29).
Ez a lelkigondozói jellegű tanács azonban nem oldotta meg teljesen a problémát. Pálnak szüksége van a teológiai tisztázásra, mert júdaista tévtanítók fenyegetik a fiatal pogánykeresztyén gyülekezeteket. Antiókhiában magával Péterrel is szembekerül Pál ebben a kérdésben (Gal 2,11kk).
Krisztus felszabadította az embert a törvény uralma alól, a megigazulás a benne való hit által adatik, nem pedig a törvény cselekvése által (vö. ANTINOMIZMUS). A törvény uralma alá való visszatérés visszaesést jelentene a keresztyén ember számára. A pogányok számára nem vezet út Krisztushoz a törvény megtartásán át. Sőt ez az út a kegyelem elutasítását, a kegyelemből való kiesést jelentené (Gal 5,1kk). Ábrahám példája sem igazolja a júdaistákat. Ő az Isten ígéretében bízó hit példaképe, aki így »mindnyájunk atyja« (Róm 4,16), nemcsak a törvény embereié.
BG
