Arábia
Arábia Hatalmas kiterjedésű félsziget Ázsia DNY-i részén, amit a Vörös-tenger, az Arab-tenger és a Perzsa-öböl határol. Szerkezetileg É-Afrikához tartozik, csak a Vörös-tenger választja el tőle. NY-i és középső részén gránitalapzaton homok- és mészkőrétegek borítják. Ez a Szír-Arab tábla, vagy Arab-tábla. Ázsiához Mezopotámia folyami hordalékkal feltöltött területe kapcsolja. NY-i pereme 3760 m-ig emelkedik. A Perzsa-öblöt lezáró Oman-félszigeten húzódó gyűrt hegység (Oman-hegység) az iráni láncokhoz tartozik. A terület zöme forró, száraz sivatagos vagy félsivatagos puszta. Csak a DNY-i részre visz a monszun elegendő csapadékot. Ezt nevezik Boldog-Arábiának (Jemen). Belsejében É-on a Szír-, ÉNY-on a Nefud-, K-en a Rub el-Kháli-sivatag helyezkedik el.
Egyes feltevések szerint Arábia a sémi népek őshazája. D-i részein már Kr. e. 1000 körül jelentős karavánkereskedelmet bonyolítottak le különböző dél-arab törzsek (sábeus, mineus, maini, katabán, hadramauti). A félsziget É-i részén, a szíriai sivatagban, a földközi-tengeri és a mezopotámiai kultúrvilág peremén, az arabok többnyire arámokkal keveredve éltek. Itt már az ókorban kisebb arab, ill. arab-arám dinasztiák keletkeztek.
A B nem ebben a tág értelemben beszél Arábiáról. A h. carábá pusztát, sztyeppét, síkságot jelent, s zömmel a Jordántól K-re, ill. a Palesztinával határos pusztát, sivatagot jelöli. A sivatag felől jövő forró, pusztító K-i szél számos hasonlatban szerepel (Ézs 40,6kk; Zsolt 90,5k; 103,15k; 1Pt 1,24). Az ÚSZ-ben (g. 'Arabész, 'Arabia) az ApCsel 2,11; 2Kor 11,32; Gal 1,17; 4,25 említi.
NA
