Ászáf
Ászáf A név jelentése: »(Isten) gyűjt«.
1. Berekjá fia (1Krón 15,17), Hémánnal és Jedútúnnal együtt a templomi énekesek őse (1Krón 25,1). Az 1Krón, 2Krón, Ezsd, Neh könyvében és a Zsolt-ban fordul elő a neve. Az 1Krón 6,24-28 szerint Gérsón leszármazottja, aki viszont Lévi fia volt. 128-an tértek vissza a babiloni fogságból Ászáf leszármazottai közül (Ezsd 2,41). A Neh 7,44 ezt a számot 148-ra teszi. Mindkét B-i helyen megkülönböztetik őket a lévitáktól. Az Ezsd 3,10 Ászáf fiait a papok és a léviták mellé sorolja.
Amikor Dávid a szövetségládát Jeruzsálembe vitette, Ászáf énekesként kísérte a ládát (1Krón 15,17). Dávid az 1Krón 16,4-5 szerint Ászáfot a szövetségláda kíséretére rendelt énekesek vezetőjévé teszi. Az énekesek és zenészek feladata az volt, hogy hirdessék, magasztalják és dicsérjék Izráel Istenét. A szövetségláda körüli szolgálat intézményessé vált és egy meghatározott rend szerint történt (1Krón 16,37). Ászáf fiai négy énekescsoportot vezetnek (1Krón 25,2.9-10. 12. 14).
Ászáfnak, az énekesnek és zenésznek prófétai szerepe volt (1Krón 25,1-2). A Neh 12,46 szerint Dávid és Ászáf kora óta az énekeseknek voltak vezetőik. Ászáfnak tulajdonítják tizenkét zsoltár szerzőségét: Zsolt 50; 73-83.
2. Jóáhnak, Ezékiás király főtanácsadójának az apja (2Kir 18,18).
3. Artahsasztá (= Artaxerxes) király erdeinek őre. Ezekből az erdőkből kap Nehémiás fát a templom építéséhez szükséges gerendák elkészítéséhez (Neh 2,8).
4. Dávid egyik kapuőrének, Meselemjáhúnak az apja (1Krón 26,1).
