Becalél
Becalél H: böcalö'él, jelentése: »Isten árnyékában« (oltalmában). Személynév.
1. Úri fia, Júda törzséből (2Móz 31,2), Káléb leszármazottaiból való (1Krón 2,20) mesterember, iparművész. Az Úr hívta el és töltötte be isteni lélekkel, így tette képessé munkája elvégzésére. A mellé adott Oholíáb segítségével tervezte, irányította és részben maga végezte a kijelentés sátrának készítését, minden fölszerelésével együtt, beleértve a sátor udvarát és a papi öltözeteket is. Elhívása: 2Móz 31,1-11; Mózes közli az elhívását Izráel fiaival: 2Móz 35,30-35; megbízatás és a munka megkezdése: 2Móz 36,1-7; a szövetségláda: 37,1kk; összefoglaló a munka elvégzéséről: 38,22.
2. Pahat-Móáb leszármazottja. Egyike azoknak, akiknek Ezsdrás rendelkezésére el kellett bocsátaniuk a fogság után az idegen feleségüket (Ezsd 10,30).
