Boáz
Boáz A név jelentése: »erő van benne«.
Júda törzséből való (1Krón 2,11)gazdag betlehemi férfi (Ruth 2,4). Szalmón (Szalmá) és Ráháb fia (Mt 1,5). Rokona ELIMÉLEKnek (Ruth 2,1), aki családjával éhínség miatt Móáb mezejére költözött. Ott fiaival együtt elhalt. Csak özvegye, Naomi tért vissza Betlehembe móábi menyével, Ruthtal az aratás kezdetekor. Ruth éppen Boáz mezejére ment az aratók után elmaradt kalászokat összeszedni, hogy élelmet gyűjtsön anyósa és maga számára. Boáz felfigyelt a gyűjtögetőre, megtudakolta, hogy ki az, és védelmébe vette. Munkásaival együtt vendégül látta. Szolgái védelmére bízta. Boáz jól ismerte Ruth családi viszonyait, és nagyra értékelte azt a hűséget és ragaszkodást, amit az idegen származású fiatalasszony tanúsított anyósa iránt. Ruth, anyósa tanácsára, a sógorházasság rendjére emlékeztette Boázt (Ruth 3). Ennek értelmében a gyermektelenül özvegyen maradt asszony férje testvéréhez, vagy rokonához ment feleségül, születendő gyermeke pedig az elhalt férj utódának számított. Nem Boáz volt a legközelebbi rokon (Ruth 3,12). Boáz nyilvánosság előtt tisztázza a közelebbi rokonnal, hogy jogát és kötelességét vállalja-e és teljesíti-e. Miután az ezt elutasította, Boáz a legközelebbi rokon jogát és kötelességét magára vállalja (Ruth 4,1-12). Boáz és Ruth házasságot kötnek. Házasságukból fiúgyermek születik, akit Óbédnek neveznek. Ő lesz Dávid király nagyatyja (Ruth 4,22; 1Krón 2,12.15) és test szerint Jézus Krisztus őse (Mt 1,1-5; Lk 3,23-32).
Boáz személyét és magatartását nemcsak abban látja a B megbecsülve, hogy utódai közül kerültek ki a legnagyobbra hivatottak, hanem abban is, hogy Salamon a felépült új templom csarnoka elé állított díszes, 18 könyök magas két oszlop közül a bal oldalinak a Boáz nevet adta (1Kir 7,21; 2Krón 3,17).
BöJ
