Cádók
Cádók Jeruzsálemi főpap Dávid és Salamon idejében. Mielőtt Dávid elfoglalta Jeruzsálemet, a nóbi papok közül származó Ebjátár volt a főpap. Dávid ezután az Úr szövetségládáját Jeruzsálembe vitte (2Sám 6). A láda őrzője a korábban ismeretlen Cádók lett (2Sám 15,24-29; 17,15; 19,12), aki egy ideig Ebjátárral együtt látta el tisztségét. Ebjátár azonban kegyvesztetté vált akkor, amikor Adónijjá, Dávid fia palotaforradalom által akarta magához ragadni a hatalmat (1Kir 1,7.19.26), és ő Adónijjá mellé állt. Ezért száműzték Anátótba (1Kir 2,26k). Cádók viszont Salamon pártján volt, és így ő nyerte el a jeruzsálemi papi tisztség kizárólagos jogát (1Kir 2,35). Ez nagy jelentőségű esemény volt, hiszen Cádók feltehetően jebuszi származású volt, akit a Dávid előtti Jeruzsálem főpapjának (esetleg papkirályának) tartanak, hasonlóan az 1Móz 14,18-20-ban említett Melkisédekhez. Így aztán Cádók jól ismerhette mind a királysághoz, mind a papsághoz tartozó tradíciókat. Mindkét irányú ismeretekre nagy szükség volt, hiszen a királyság is, a papság is ekkor kezdett kialakulni Izráelben. Tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy Cádókon át csupa idegen és veszedelmes hatás áradt Izráel életébe és gondolkodásába. A láda őrzésével eredeti izráeli tradíciókat vett át Cádók; így ő valóban izráeli főpap lett. Korábbi ismeretei meggazdagították szolgálatát, de csak az maradt meg belőlük, ami Izráel hitével megegyezett. - A jósiási reform után egyedül Cádók utódai maradtak Jeruzsálemben papok (2Kir 23,9). E jogukat Ezékiel azzal okolja meg, hogy a többiek méltatlanokká lettek a papi tisztség gyakorlására, és ezért csak alantasabb szolgálatokat teljesíthetnek (Ez 44,10-14). A fogság utáni idők tudni vélik, hogy Cádók Árontól származik (1Krón 5,27kk; 6,35-38; 24,3). Ezzel akarják a Cádóktól származó papok tekintélyét növelni. (Ld. még FŐPAP).
KD
