Fogcsikorgatás
Fogcsikorgatás 1. Az ÓSZ-ben a fogak összeszorítása és csikorgatása a haragnak és a dühnek, a gyűlöletnek és a kétségbeesésnek a jele (Jób 16,9; Zsolt 37,12; 112,10). Ugyanilyen értelemben találkozunk vele az ApCsel 7,54-ben is: azok a zsidók, akik végighallgatták István védőbeszédét, »háborogtak szívükben és fogukat csikorgatták ellene«.
2. Ezzel szemben az ev-okban inkább a félelem és a kudarc képes kifejezése, amely az elkárhozottak kínjaira emlékeztet. Akik érdemtelenül tartják magukat Isten országa fiainak, azok »kivettetnek a külső sötétségre, ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás« (Mt 13,42; 50). De ugyanez lesz a sorsa Jézus szerint annak, akinek »nincs menyegzői ruhája« (Mt 22,12-13), a gonosz szolgának (Mt 24,51), aki elásta a tálentumát (Mt 25,30), végül azoknak, akik nem mentek be a szoros kapun (Lk 13,28).
