Földrengés
Földrengés A Föld felszínének olyan vulkanikus (lávakitöréssel kapcsolatos) vagy tektonikus (a föld kérgét érintő) eredetű mozgása, mely súlyosabb esetben egész vidékeket elpusztíthat, könnyebb esetekben csupán földlökésekben nyilvánul meg. H. szava rácas, g. szava: szeiszmosz. Másodlagos hatásai: hangos morajlás (Ez 3,12-13), lavinák, kőgörgetegek zuhanása (1Kir 19,11), repedés-hasadék a földben (4Móz 16,32) vagy pusztító tűz (Jel 8,5).
Palesztina aktív földrengészónában fekszik, e területen százévenként 1-2 romboló földrengést tartanak számon, de könnyebb földlökések 2-6 alkalommal vannak évenként. Különösen a Jordán völgyében, É-Galileában, a samáriai Nablus (Sikem) körzetében és a júdeai hegyek NY-i csücskében van a földlökések központja. A klasszikus és a modern krónikások összesen 17 pusztító földrengést jegyeztek fel. 1837-ben pl. több mint 4000 ember pusztult el ilyen természeti csapásban.
Az ÓSZ-ben a földrengés Jahve jelenlétének és kijelentésének egyik ismertetőjegye (2Móz 19,18; vö. Zsid 12,26-27). Ámós szól egy emlékezetes földrengésről, ami Uzzijjá királysága idején (Kr. e. 786-744) történt (Ám 1,1). Zakariás pedig a végítélet, az Úr eljövetele idején végbemenő földcsuszamlásokról, szakadékok kialakulásáról ír (14,5). Lehet azonban a földrengés Isten népe megmenekülésének az eszköze (Ézs 29,6).
Az ÚSZ-ben földrengésről Jézus halálával és feltámadásával kapcsolatban szól Máté (27,54; 28,2). Lukács Pál szabadulását a börtönből egy kisebb földlökéssel hozza összefüggésbe (ApCsel 16,26). Az utolsó napokban a földrengés a csapások egyike lesz, erről maga Jézus is szól ESZKHATOLÓGIKUS beszédeiben (Mt 24,7; Mk 13,8; Lk 21,11) és a Jel látomásaiban is szerepel (6,12; 8,5; 11,13.19; 16,18). A Zsid 12,26-27 kozmikus megrázkódtatásai nem azonosak a földrengéssel, annál tágabb értelemben használja a szót az író.
BJ
