István
István A név jelentése: »koszorú«.
Az első keresztyén mártír neve, akiről a legmegbízhatóbb hagyomány anyagát az ApCsel 6,1-8,1-ig terjedő szakasza őrzi.
G.-ül beszélő, a diaszpórából (Ciréné?) való hellénista zsidó, aki Jeruzsálemben keresztyénné lett és kegyelemmel, erővel telve nagy csodákat és jeleket tett a nép között (ApCsel 6,8). Egyike volt annak a hét férfinak, akiket az asztalok körül való szolgálatra, diakóniai munkára az ősgyülekezet kiválasztott (ApCsel 6,1-7).
A keresztyének szószólója lehetett a vitatkozó zsidók csoportjával szemben (ApCsel 6,9). Ellenfelei a Nagytanács elé hurcolták, és hamis tanúkat állítottak ellene. A lefolytatott, gyűlöletből induló per a Jézus perére emlékeztet. István még ekkor is rendkívüli szabadsággal hirdeti az ev-ot. Szavai nyomán elszabadultak az indulatok, s halálra kövezték a zsidók, jogkörüket átlépve. Ellenségeiért imádkozva halt meg (ApCsel 7,59k). A kivégzéssel egyetértett Saul, a későbbi Pál apostol is (ApCsel 8,1; 22,20).
István halála után nagyarányú üldözés indult a jeruzsálemi keresztyén gyülekezet ellen, s ennek következtében szétszóródtak Júdea és Samária területére, sőt eljutottak Föníciáig, Ciprusig és Antiókhiáig (ApCsel 11,19). Így, míg egyfelől a jeruzsálemi misszió István halálával megszűnt, másfelől viszont elkezdődött az ev hirdetése a diaszpórában élő zsidóság és minden nép között.
DJ
