Jáfet
Jáfet Nóé harmadik fia (1Móz 5,32; 6,10; 7,13; 9,18; 10,21; 1Krón 1,4). Az özönvíz idején már nős ember volt, de gyermekei még nem voltak (1Móz 7,7; 1Pt 3,20). Az özönvíz után hét fia született: Gómer, Mágóg, Mádaj, Jáván, Tubal, Mesek és Tirász (1Móz 10,2).
Az özönvíz után egyszer Nóé, a bortól lerészegedve, mezítelenül feküdt a sátrában. Hám ezt meglátta, és elmondta két testvérének. Sém és Jáfet fogták apjuk ruháját, és háttal bemenve a sátorba, betakarták apjukat. Amikor Nóé kijózanodott, és értesült a történtekről, Hámot megátkozta, Sémet és Jáfetet pedig megáldotta. Az áldás mintegy magyarázata is Jáfet nevének: Terjessze ki Isten Jáfetet, és lakjék Sém sátraiban (1Móz 9,27). Ez az áldás azt jelenti, hogy Jáfet részesülni fog az Ábrahámnak adott ígéret beteljesülésében (1Móz 12,3). Isten valóban kiterjesztette Jáfetet: utódai megtalálhatók a Kaspi-tenger környékén, a Fekete-tenger vidékén, KisÁzsiában és a Földközi-tenger É-i részének szigetein és országaiban. Általában indoeurópai népekről van szó (1Móz 10,5).
