Kapa
Kapa Talajlazító és gyomirtó szerszám: macöddér. A régészeti leletek többféle változatát feltárták. Volt csővéges kapa, melynek csőszerűen kiképzett végébe illesztették a nyelet. A vaskorból származik az a példánya, amelyet Ugaritban a főpap házának küszöbe alatt találtak. A közép bronzkori mari leletek kapái Isten jelét hordozzák, s feltehetően rituális célokat szolgáltak. Az ugariti feliratok is különleges jelentést, ill. funkciót tulajdonítanak a főpap kapáinak. A nyeles kapa létezését a bronzkortól lehet nyomon követni az ásatási anyagokban. E nyeles kapák forma szerint legközelebb állanak mai utódaikhoz. A szőlőművelésben (Ézs 5,6), a tövis és gaz irtásában használták (Ézs 7,25). Az egyéb bibliai helyeken említett kapák, ekecsoroszlyák vagy -vasak is lehettek. Ezeket a mezőgazdasági szerszámokat a kovácsok készítették, és amikor Izráel földjén ilyen mestert nem lehetett találni, akkor a filiszteusokhoz kellett eljárni, ha az izráeliták szerszámaikat éleztetni akarták (1Sám 13,20–21). Egyébként azok a héber szavak, amelyek a fejsze, a balta, a kapa, a lapát, az ekevas vagy csoroszlya jelentést hordozzák, nem egyértelműek, s így ezek az eszközök nehezen határozhatók meg. Kardokból kapát a békekorszakban kovácsolnak (Mik 4,3; Ézs 2,4).
