Kóc
Kóc Férfinév (h. kóc, jelentése: tövis, tüskebozót). A név használatos a ha héber névelővel egybeírva is (Hakkóc - h. hakkóc).
1. Júda leszármazottja (1Krón 4,8).
2. Áron leszármazottja. Dávid király uralkodása idején sorsvetés által a 24 papi osztály, illetve nemzetség közül a hetediknek az élén állt (1Krón 24,10). Hakkóc leszármazottai együtt tértek vissza Zerubbábellal Jeruzsálembe a babiloni fogságból, ám hiába keresték bejegyzésükat a származási jegyzékben, ezért meg kellett válniuk a papságtól (Ezsd 2,61k; Neh 7,63k). Később föltehetően sikerült igazolniuk a papi szolgálathoz való jogcímüket (vö. Neh 3,4.21).
