Küzdés, küzdelem
Küzdés, küzdelem H. ríb, g. agán. 1. Az ÓSZ Istent, Izráelt, a Messiást vagy az igazakat úgy ábrázolja, mint akik az istenellenes erőkkel könyörtelen harcban, küzdelemben állanak (1Móz 3,15; Zsolt 2,1; Ézs 24,21). Ezek az istenellenes erők lehetnek kozmikus (pl. Zsolt 89,11), politikai (Zsolt 83,6kk), vagy egyéni hatalmasságok (Zsolt 5,6). Ebben a küzdelemben Isten mindig szuverén Úr marad (Zsolt 18,4kk), tehát a dualizmus csak látszólagos. Néha pere van az Úrnak a tőle elszakadt népével is (Ézs 1,18; Mik 6,2; Hós 4).
Az intertestamentális kori zsidóság irodalmában különösen az apokaliptikus irodalom és a qumráni iratok foglalkoznak sokat az isteni világ és az istenellenes erők küzdelmével. Isten angyalai állnak szemben az ellenséges démoni hatalmakkal, a világosság fiai a sötétség fiaival (Assumptio Mosis 10,2; IQS III,18 – IV,26).
2. Bár az ÚSZ mutat bizonyos közös vonásokat Qumránnal, mégis meghatározóak a különbségek. Mindenekelőtt hiányzik az ÚSZ-ből a fegyverrel megvívott messiási harc képzete. Az ÚSZ-i gyülekezet tud ugyan arról, hogy az utolsó időkben kozmikus méretű küzdelem folyik majd, ebbe azonban nem avatkozik bele. Tudja Krisztus halála és feltámadása óta, hogy a döntő csata már lezajlott, és így a végső győzelem kimenetele nem kétséges (Kol 2,5; Jel 1,18). Az ellenfelek az ÚSZ-ben soha nem emberek, hanem démonikus hatalmasságok (Mt 12,29; Róm 8,35kk; Ef 6,12). Krisztus gyülekezete számára fontos azt tudni, hogy noha üldöztetésük, nyomorúságaik emberektől származnak, nekik mégsem ellenük kell harcolniuk, hanem a mártíriumot vállalva imádkozniuk kell ellenségeikért (Lk 23,34; ApCsel 7,60).
Krisztus keresztje a küzdés gondolatának új értelmet ad. Az Isten országáért folytatott küzdelem nem ismer nyugalmat (Lk 13,24; 16,16). Pál apostol »sok tusakodás« között hirdeti az Isten ev-át (1Thessz 2,2), és küzd a Krisztus ereje által (Kol 1,29; vö. 2Tim 4,7). A tanítványnak is meg kell harcolnia a hit nemes harcát (1Tim 6,12) és a gyülekezetnek is küzdenie kell az ev hitéért (Fil 1,28kk), hiszen a hit által országokat lehet legyőzni (Zsid 11,33). Ez a harc a legnagyobb lemondást igényli (1Kor 9,25), sőt ott van mindig a mártírium gondolata (Zsid 10,32; 12,4).
VG
