Názír-evangélium
Názír-evangélium A Názír-ev = Nazareusok evangéliuma egyike azon három zsidó-keresztyén apokrif (elrejtett) ev-nak, melyek teljes egészükben nem maradtak ránk, töredékeiket főként az egyházatyák idézeteiből ismerjük. Nem tartozott az eretnek ev-ok közé, hanem a »nagy« egyházhoz tartozó szíriai zsidó-keresztyének használták. Létezéséről tudtak Hegesipposz, Eusebiusz, Epifaneusz és Hieronymusz egyházatyák, főként az utóbbi idézi. Ezenkívül még egy »Sion Evangéliumkiadás« elnevezésű gyűjteményben maradtak fenn töredékei, erre 36 különféle minusculus (kisbetűs) ev-kézirat hivatkozik és to Ioudaikon-nak nevezi, amin kb. Mt ev zsidó (arám) szövegváltozatát kell érteni.
Kérdés, hogy ezt a zsidó (szír vagy arám) nyelvű ev-ot eleve e nyelven írták-e, vagy egy g. szöveg fordításának tekintendő-e. Mt ev-át követi kihagyásokkal, bővítésekkel, eltérésekkel. Elbeszélő anyagában az ev-i hagyomány novellisztikus bővítéseit találjuk benne. Máshol részleteiben eltér a kanonizált Mt ev-tól (pl. Mt 27,51-ben nem a templom kárpitja hasadt ketté, hanem a templom tartógerendája roppant meg). Jézus beszédeit illetően kitűnik, hogy a hagyományozás későbbi szakaszából való ez az ev, a kanonikus Mt-val összevetve. Keletkezési idejéről annyit tudunk, hogy Mt ev után, de Hegesipposz (Kr. u. 180) feljegyzései előtt keletkezett, valószínűleg a 2. szd. első felében. Keletkezési helyeként legtöbben Szíriát említik.
Két töredékét említsük példaként. Mt 6,11 párhuzamában nem »mindennapi« kenyeret ír, hanem az arám mahar-t, ami »holnapi«-t jelent. Tehát ezt kéri: »A mi holnapi kenyerünket add meg nékünk ma!« A száradt kezű meggyógyításánál (Mt 12,13-ban) a beteg ezt mondja: »Kőmíves voltam és kezeimmel kerestem meg az életszükségletre valót. Kérlek, Jézus, add vissza az egészségemet, hogy csúfságként ne kelljen összekoldulnom az ennivalót!« (Ld. még APOKRIFUS IRATOK)
