Tanító költemény
Tanító költemény A h. költészet nagyobb része lírai és csak kisebb részben tanító költészet. A tanító célzatú gondolatokat gnómákba vagy közmondásokba foglalták. A gnóma egyik csoportja a hidáh (»rejtvény«, »találós kérdés«), a másik a melicáh (»hasonlat«). A legkedveltebb volt a másál (g. parabolé), jelentése: »közmondás« (pl. 5Móz 28,37; Ez 12,22), »gúnydal« (Ézs 14,4), »hasonlat« (Ez 17,2). De jelent »bölcs mondást« vagy »tankölteményt« is (Jób; Zsolt 1; 112; 127; 128; Péld; Préd). A másál mindig valamilyen gyakorlati igazságot fogalmaz meg. A másálszerű tanítást különösen Jézus kedvelte. Az ÚSZ-i kutatásban logionoknak nevezett jézusi mondásokban az ÓSZ-i és zsidó másál alapformáit még világosan fel lehet ismerni. (Ld. még LOGION; PÉLDÁZATOK, PÉLDABESZÉD)
