Tolmács
Tolmács Közvetlen szomszédaival Izráel tolmács nélkül érintkezett, mert ezek a nyelvek közel álltak egymáshoz. Asszíriával könnyen ment az érintkezés, mert láthatólag az előkelők már mindenütt tudtak arámul (Ézs 36,11). A hivatkozott történet azt is mutatja közvetve, hogy az asszírok tolmácsokkal is fölkészültek a hadjáratra.
Addig, amíg József testvéreinek azt kellett gondolniuk, hogy egyiptomi főtisztviselővel állnak szemben, tolmács (mélíc) volt köztük (1Móz 42).
Ugyanezt a szót alkalmazza a követekre 2Krón 32,31, ami nem véletlen, hiszen nemzetközi követségről van szó. Átvitt értelemben szószóló (Ézs 43,27), aki a másik fél szándékát elmondja valakinek (Jób 33,23).
Az ÚSZ idején mindenhol tudtak g.-ül, elsősorban a műveltek. Nem mindenkiről tételezték föl (ApCsel 21,37). Lisztrában a sokaság likaóniai nyelven kiáltozik (14,11). További értesülésünk nincs, szükség esetén mindig volt alkalmi tolmács a missziói utakon.
A zsinagógai istentiszteletről tudjuk, hogy a Szentírás felolvasása h.-ül történt, de a többség ezt már nem értette, a felolvasó első feladata volt a felolvasott szöveget arámra fordítani, ebből fejlődött ki a TARGUM.
A nyelveken szólást is le kellett fordítani a gyülekezet számára (1Kor 14,28).
