Töviskorona
Töviskorona Az ev-i leírások szerint Jézust keresztre feszítése előtt nem csak megkínozták, hanem gúnyt is űztek belőle, mégpedig úgy, hogy bíborszínű köpenyt adtak rá és fejére »tövisből font koronát« (sztefanosz eksz akanthón) tettek (vö. Mt 27,27kk par; Jn 19,2).
Bár a keresztyén ikonográfiában mélyen meggyökerezett a »töviskoronás« Jézus képe (Mt 27,29 par; Jn 19,2), ami nyilvánvalóan hatással van a mi B-fordításainkra is, az ev-i leírások g. szövege alapján (sztefanosz eksz akanthón, akanthuszlevelekből font koszorú) nehéz eldönteni, hogy milyen koszorút vagy koronát helyeztek Jézus fejére. Az ókori irodalom ebben az időben még nem ismerte a töviskoronát mint kínzóeszközt. Első ízben Alexandriai Kelemen keresztyén író (meghalt Kr. u. 215 körül) említi Paidagogosz c. etikai kézikönyvében. Találunk viszont Alexandriai FILÓN (Kr. e. 15-Kr. u. 45) zsidó bölcselő és teológus egyik munkájában (contra Flaccum, 6) egy Jézus kigúnyolásához hasonló leírást. Az alexandriai görögök, hogy gúnyt űzzenek a városukba érkező I. AGRIPPA zsidó királyból (Kr. u. 38-ban), egy városszerte ismert szellemi fogyatékos embert (neve: Karabasz) a város gümnaszionjába vittek, ott egy trónszerű emelvényre emeltek és fejére papiruszból készült koszorút helyeztek. Hajlongtak előtte és mint királyt, gúnyosan üdvözölték »marin!«-t kiáltozva, ami szír nyelven uralkodót jelent.
Hasonló kigúnyolások történtek a római Saturnáliákon is, amikor megválasztották a bolondok királyát, és királyi ruhába öltöztetve koszorút tettek a fejére. Az mindenesetre bizonyos, hogy Jézus megcsúfolásának a leírásában különféle tradíciók tükröződnek.
