Pandarus
Pandarus [pandarusz] – trójai férfi a Troilus és Cressida című színműben. A szép Cressida nagybátyja volt, és a királyfi kérésére rábeszélte húgát, hogy legyen szeretője az érte epekedő Troilusnak. A léha lánnyal majdnem könnyebb volt a dolga, mint a kétségeskedő és bátortalan ifjúval, végül azonban sikeresen összeboronálta őket. Mikor a két sereg közti egyezmény értelmében Cressida a görög táborba került, ~ leplezni próbálta, hogy húga cserbenhagyta szerelmét, de Troilus, aki maga tapasztalta meg a valót, kiadta az útját. – A nehezen meghatározható műfajú darabban a minden lében kanál, cinikusan képmutató ~ figurája képviseli a komikus elemet; a kerítés nemcsak a haszonszerzés útja, hanem kedvtelés is a locsogó, fontoskodó ember számára. (Az angol nyelvben a kerítőt mindmáig pandarnak, pandernek mondják.) Szerepe szerint prológusa, egyszersmind korlátolt kommentátora az eseményeknek. Van benne valami a voyeurből is, mindig ott lebzsel az általa összeboronált szeretők körül. Alakja nem az antikvitásból, hanem a középkori Benoît de Saint-Maure Trója-regényéből származik. Boccacciónál (Filostrato) még lovag, Troilus társa, Chaucer formálta kerítővé Troylus and Chryseide című versregényében.
