Baghy Gyula, írói nevén: Julio Baghy
Baghy Gyula, írói nevén: Julio Baghy (Szeged, 1891. jan. 13. – Bp., 1967. márc. 18.): magyar eszperantó költő és író. 1910-ben színi pályára lépett. 1911-ben kezdett az eszperantó nyelvvel foglalkozni. Az I. világháborúban szibériai fogságba esett, ahonnan hazatérve teljesen az eszperantónak szentelte idejét: baráti köröket szerzett, tanfolyamokat vezetett itthon és külföldön. 1933-ig a Literatura Mondo (Irodalmi Világ) c. folyóirat társfőszerk.-je. A mo.-i eszperantó mozgalom egyik úttörője volt. Több regényt és novellát fordított eszperantóra, szép számmal vannak eszperantó nyelven írt költeményei, regényei, sokat foglalkozott az eszperantó színjátszás megteremtésének gondolatával is. – F. m. Preter la vivo (’Az élet mellett’, versek, 1922); Printempo en autuno (’Tavasz az őszben, r., 193 1); La teatra korbo (’A színházi kosár, vázlatok, 1934); Songe sub pomarbo (’Álmodva az almafa alatt’, lírai vígjáték, 1958). – Irod. Kalocsay Kálmán: Skizo de Esperanta literaturhistorio (1966).
