Bánó Jenő
Bánó Jenő (Roskovány, 1855, jún. 25. – Malaga, Spanyolo., 1927. aug. 2.): utazó. A fiumei kereskedelmi ak. elvégzése után mint tengerészapród bejárta Olaszo.-ot, Franciao.-ot és Angliát. Hazatérve a vasút szolgálatába lépett. 1889 táján nyugdíjba ment. Ezután bejárta a világ, majd valamennyi országát és hosszas bolyongás után Mexikóban telepedett le. Mivel az ott létesített kávételepeit egy ciklon elpusztította, 1903-ban elfogadta a mexikói köztársaságnak mo.-i főkonzullá történt kinevezését. 1910-ben hasonló minőségben Egyiptomba került, az I. világháború idején Barcelonában élt, ahol Suleiman El Fakir álnévvel a szövetséges hatalmak ellen írt politikai cikkeket. Utazásairól Bp.-en is tartott több felolvasást. A párizsi Société Académique D’Histoire International aranyéremmel tüntette ki és tagjai közé választotta. – M. Utiképek Amerikából (Bp., 1890); Mexico és utazásom a trópusokon (Bp., 1896); Bolyongásaim Amerikában (Bp., 1906) – Irod. Agárdi Ferenc: A nagyvilág magyar vándorai (Bp., 1955).
