Benedek Jenő, idősebb
Benedek Jenő, idősebb (Kecskemét, 1906. jan. 16. – Bp., 1987. júl. 20.): festő, Kossuth-díjas (1952), Munkácsy-díjas (1950). Tanulmányait 1925-26-ban a kecskeméti művésztelepen Révész Imre irányítása alatt kezdte. 1927-1932 között a Képzőművészeti Főisk. növendéke, mestere Benkhardt Ágost volt. A 30-as években több tanulmányúton járt, pályájára különösen olasz- és németo.-i útjai voltak nagyhatással. Rajztanárként dolgozott Nagykőrösön, Sárbogárdon, Tokajban, Csongrádon, majd Szolnokon, ahol a művésztelep egyikjelentős egyénisége lett. 1952-ben került Bp.-re, ahol haláláig élt. 1953-tól a Képző-és Iparművészeti Gimn. tanára volt. Festményei általában a valóságos látványból indulnak ki, s azt lényegítik át oly módon, hogy szinte abszolutizálják. A monokromitáshoz közel álló, összehangolt, visszafogott színvilág belső csendről és harmóniáról vall. A szerkezetnek, a világos, áttekinthető ábrázolásnak fontos szerepe van valamennyi festményén. Egyéni kiállítása Bp.-en az Ernst Múz.-ban (1944, 1984), a Fényes Adolf Teremben (1948), a Nemzeti Szalonban (1958), a Csók Galériában (1977) volt.
