Bor Dezső, halmaji
Bor Dezső, halmaji (Bp., 1888. máj. 26. – Bp., 1974. máj. 29.): karnagy, zenekarszervező. A Nemzeti Zenedében tanult hegedülni, majd katonazenésznek ment. 1911-ben az Újpesti Munkásotthonban munkászenekart alakított, amely rendszeresen adott hangversenyt az I. világháború végéig. Amatőr zenészekből megszervezte 1922-ben a Székesfővárosi Zenekart, ő vezényelte a zenekar megnyitó hangversenyét 1923. ápr. 6-án a Vigadóban. Elsőként adtak hangversenyt 1925-ben a Magy. Rádióban. 1939-ig ig. karnagya, utána a már hivatásos zenekar másodkarnagya volt. Zenei munkájával párhuzamosan 1913-tól 1949-ig a Fővárosi Könyvtárban dolgozott. 1945-ben megszervezte és 1958-ig vezette az Egyesült Izzó szimfonikus zenekarát, de betegsége miatt egyre kevesebbet vezényelhetett. Kenesei Sándorral írott könyve a Székesfővárosi Zenekar, a Bp.-i Hangversenyzenekar és a Magyar Állami Hangversenyzenekar történetéről (Négy évtized a zeneművészet szogálatában) kéziratban fennmaradt. – Irod. Somogyi Vilmos: B. D. (Muzsika, 1974. 8. sz.).
