Bortnyák István
Bortnyák István (Tornyosnémeti, 1880. szept. 19. – Bp., 1950. nov. 26.): bányamérnök, üzemszervező. Selmecbányán szerzett bányamérnöki oklevelet. Pályáját Ajkán a szénbányászatban kezdte, a vasérc- és bauxitbányászatban folytatta. 1920-ban nevezték ki nagybátonyi bányaig.-nak a Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművekhez. Innen irányította az 1920-as évek első felében az ALUÉRC gánti bauxitbányászata és számos bányaüzem szervezését. Az Orsz. Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületben és a Magyar Mérnök és Építész Egyletben vezető szerepet töltött be. Foglalkozott a mérnöknevelés kérdéseivel is; az 1920-as évek végén, majd 1942-ben újra javasolta a tudományos alapokon nyugvó üzemgazdaság- és üzemszervezettan bevezetését. – F. m. A mérnöknevelés (Bány. és Koh. L., 1942); Az átmenetgazdálkodás tervszerű előkészítése (szerk. Beliczay András, Bp., 1943). – Irod. Kovács János – Nemes Vilmos – Őrsi András: Bauxitbányászat Fejér megyében 1926-1976 (Kincsesbánya, 1976).
