Budai Nagy Antal
Budai Nagy Antal (? – 1437. dec. 10-14. között): az 1437-i erdélyi parasztfelkelés egyik vezére. Kolozs vm.-i kisnemes, a Marchiai Jakab által vezetett inkvizíció és Lépes György püspök igazságtalan tizedkövetelései miatt kirobbant és a kisnemesség egy része által is támogatott 1437-i erdélyi parasztfelkelés élére állt. Seregét az Alparét (Szolnok-Doboka vm.) melletti Bábolna hegyen vonta össze. Júl. elején Dés mellett nagy győzelmet aratott a nemességen, amely a júl. 6-án Kolozsmonostoron kötött egyezményben kénytelen volt engedményeket tenni. Az egyezmény megszegése miatt kirobbant újabb felkelés szept. végén ismét győzelemhez és okt. 6-án az Apátiban megkötött újabb egyezményhez vezetett, amely azonban már kevésbé volt kedvező a parasztságra. A harc tovább folyt, de a tizedmentességhez jutott kisnemesség részvétele nélkül. A Kolozsvár mellett négy napig tartó ütközetben ~ elesett. – Irod. Gombos Albin: Az 1437. évi parasztlázadás története (Kolozsvár, 1898); Geréb László: A magyar parasztháborúk irodalma (Bp., 1950); Székely György: A huszitizmus és a magyar nép (Századok, 1956). – Szi. Kós Károly: B. N. A. (színmű, Bp., 1937); Hegedűs Géza: Erdőntúli veszedelem (r., Bp., 1950); Koroda Miklós: B. N. A. (kisregény, Bp., 1951); . Vidor Miklós: B. N. A. (életrajzi r., Bp., 1952).
