Dutka Ákos
Dutka Ákos (Nagyvárad, 1881. szept. 11. – Bp., 1972. dec. 27.): költő, újságíró. ~ Mária művészettörténész apja. A Nagyvárad, majd a Szabadság munkatársa volt. A nagyváradi sajtóban és Vallomások könyve (Nagyvárad, 1904) c. kötetében jelentek meg első versei. Nagyváradon mutatták be A léghajósok (1905) c. operettjét is. 1905-ben Amerikába utazott, majd bejárta egész Európát, 1906-ban hazatérve ismét a Nagyvárad szerkesztőségébe került. Barátságot kötött Adyval, együtt vettek részt a Holnap Társaság munkájában. 1908-ban szerepelt a Holnap c. antológiában is. Ezzel a m. költészet megújítói és a polgári radikális eszmék harcosai közé került. Verseit a Hét, az Új Idők, a Pesti Napló, a Világ, a Népszava és a Nyugat közölte. A föld meg a város (Bp., 1908), valamint Új versek könyve (Nagyvárad, 1913) c. kötetei az impresszionista és szimbolista költészet hatását mutatták. Az Yperni Krisztus előtt (Nagyvárad, 1915) és Ismerlek Caesar (Nagyvárad, 1917) c. kötetei békevágyát fejezték ki. Az I. világháború után Bp.-re költözött, 1918-tól 1940-ig a külügymin. sajtóelőadója, 1939–43-ban a Friss Újság felelős szerk.-je, majd és főszerk.-je. Cédrusfacsellón c. kötete Bp.-en 1934-ben jelent meg. 1945 után Máriaremetén élt, hosszú ideig nem publikált. Remetei képeskönyv (Bp., 1955) c. verseskönyve szerint a természet szépségeit élvezni tudó élet derűje, az öregkor bölcs humora újította meg költészetét. Mint Ady nemzedékének veteránja írta meg a Holnap körének regényes történetét (A „Holnap” városa, Bp., 1955). A nagy kaland (Bp., 1959) c. regénye amerikai utazását, a kivándorló magyarok életét dolgozta fel. – F. m. Félévszázad viharában (versek, Bp., 1957); A vénség balladája (versek, Bp., 1965); Kallódó dallamok (versek, Bp., 1970). – Irod. Hevesi Sándor: A „Holnap” veteránja (Nyugat, 1934); Ruffy Péter bevezetője a Félévszázad viharában c. kötetben (Bp., 1957); Ady Endre: A föld meg a város. (Az irodalomról, Bp., 1961); Szombathelyi Ervin: Látogatás D. Á.-nál (Népszava, 1965. jún. 27.); Papp János: D. Á. második pályaszakasza (Békéscsaba, 1971); Gergely Ágnes: Búcsú (Élet és Irod., 1972. 53. sz.); Varga József: D. Á. halálára (Nagyvilág, 1973. 3. sz.); Papp János: D. Á. nagyváradi publicisztikája (Békéscsaba, 1976); Kosztolány Dezső: D. Á. (Egy ég alatt, Bp., 1977).
