Fábián József
Fábián József (Alsóörs, 1762. febr. 19. – Tótvázsony, 1825. jan. 29.): ref. lelkész, gazdasági író. A debreceni ref. kollégiumban tanult, majd tanító lett. 1791–93 között Genfben és Bernben tanult az egy.-en. 1793-tól nagyszokoli, majd tótvázsonyi lelkész lett, 1805-ben esperes. Kora természettudományát kiválóan ismerte. Lakásán kis természettani szertárt rendezett be. Több külföldi, köztük a borászattal, szőlőtermesztéssel foglalkozó kiváló munkát dolgozott át, ill. fordított magyarra (J. A. Chaptal: A boroknak termesztésekről, készítésekről és eltartásokról… Veszprém, 1805; Chaptal–Rozier–Parmentier–Dussieux: Vizsgálódó és oktató értekezés a szőlő-mívelésről. I–II. Veszprém, 1813–1814; e munkájában a m. szakirodalomban először 11 rézmetszetű táblán szőlőfajtákat közöl. Columella Lucius Junius Moderatus XII könyve a mezei gazdaságról. I–II. Pest, 1819. stb.). Szerk. és kiadta a Prédikátori Tárházat és a Lelkipásztori Tárházat. – F. m. Természeti história a gyermekeknek (Veszprém, 1799); Természeti tudomány a köznépnek (Veszprém, 1803). – Irod. Magyar Kurir (1825. I. 13. sz.); Tudományos Gyűjtemény (1825. VI. évf.).
