Faller Jenő
Faller Jenő (Selmecbánya, 1894. szept. 25. – Sopron, 1966. dec. 23.): bányamérnök, a műszaki tudományok kandidátusa (1955). Oklevelét a selmecbányai bányászati és erdészeti főisk.-n szerezte. 1919-től Tatabányán a Magyar Általános Kőszénbánya Rt.-nál, 1922-től a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. dorogi bányászatánál működött. Ő irányította azokat a földtani kutatásokat, amelyek révén a nagyegyházi és dudari szénmedencék ismertté váltak. 1929-től Várpalotán üzemvezető, 1940-től Bánfalván ig., ahol az É-mo.-i bányászatban elsőként alkalmazta a frontfejtést, 1946-tól Várpalotán a dunántúli szénbányászati kerület vezetője, 1948–49-ben az ottani szénipari központ vezérig.-ja, 1950-től a nehézipari műszaki egy. docense Sopronban. 1957-ben élete fő művének eredményeképpen nyílt meg Sopronban a Központi Bányászati Múzeum. A bányamérnöki kar Miskolcra költözése után az általa nemzetközi jelentőségűvé fejlesztett múz. ig.-ja. Tanulmányaiban, amelyek száma a háromszázat meghaladja, elsősorban a magyar bányászat múltjával foglalkozott. – F. m. A magyar bányagépesítés úttörői (Bp., 1953).
