Gerlóczy Géza
Gerlóczy Géza (Bp., 1890. jún. 21. – Bp., 1952. ápr. 6.): orvos, belgyógyász, az orvostudományok kandidátusa (1952). ~ Zsigmond fia. Orvosi oklevelét Bp.-en szerezte 1922-ben. A Moravcsik-, Jendrassik-, majd a Kétly-klinikán működött, előbb mint tanársegéd, majd mint adjunktus. 1923-ban egy.-i magántanár, 1928-ban egyetemi c. rk: tanár lett. 1933-ban az Orsz. Tisztviselői Betegsegélyző Alap (OTBA) rendelőintézetét, majd valamivel később az OTBA-kórházat szervezte meg, melynek belgyógyász és ig. főorvosa. 1945 elejétől tevékeny részt vett az egészségügyi újjáépítésben. 1928-tól 1934-ig az Orvosi Hetilap Orvosi gyakorlat kérdései c. rovatát szerk. Foglalkozott a vérsavólabilitás kérdéseivel, a vér fibrinogéntartalmával, a szervezet savanyításával és lúgosításával, a trombózis, a szepszis kór- és gyógytanával. – F. m. A nyelőcső, gyomor és bél betegségeinek klinikája (Bp., 1932); A Hasnyálmirigy betegségei (Bp., 1933).
