Gyurits Antal
Gyurits Antal (Szombathely, 1819. máj. 23. – Szatmár, 1892. márc. 1.): ismeretterjesztő és pedagógiai író, műfordító. A jogot 1834-től a pesti egy.-en végezte, 1848-ban ügyvédi, 1850-ben tanári képesítést szerzett. 1859-től 1890-ig szatmári gimn. tanár. Főleg nyelvtudományokkal és klasszika-filológiával foglalkozott. Számos görög, latin és m. nyelvtant, Horatius- és Cicero-kiadást, Horatius-, Vergilius-, Cicero- és Julius Caesar-fordítást készített, történelmi és filológiai tanulmányokat, tankönyveket írt. Természettudományokkal, szépirodalommal is foglalkozott. Megalkotta a Magyar helyesírás szabályai (Pest, 1855) c. munkát. Foglalkozott gyorsírással is. Pozsonyban az 1843-i ogy.-en már gyorsírt, 1847-től az 1849-es ogy. végéig mint hivatalos gyorsíró működött. A gyorsírásról elméleti és gyakorlati tekintetben (Pozsony, 1844) c. ismertetőjében elsőnek adott áttekintést a gyorsírás hazai állapotáról. – Irod. Kéky Lajos: A magyar verses elbeszélő költészet a 19. sz.-ban.
