Huss Richárd
Huss Richárd (Beszterce, 1885. febr. 2. – Debrecen, 1941. febr. 14.): erdélyi szász származású germanista, filológus. A bécsi és strassburgi egy.-en tanult, majd Marburg an der Lahm-ban, a német nyelvatlasz munkálatait tanulmányozta. 1907-ben a strassburgi egy.-en magántanár, 1908-1910-ben Nancyban, 1911-ben Bordeaux-ban az egy. német nyelvi lektora. 1912-ben a kolozsvári egy. magántanára lett az erdélyi német nyelvjáráskutatás állapotáról szóló dolgozatával. 1913-ban a debreceni Református Kollégium rk., 1914-től r. tanára, majd 1918-tól a debreceni egy.-en ny. r. tanár. Gimn.-i tanárától, Gustav Kischtől vette át azt a ma már elavult elméletet, mely szerint az erdélyi szászok luxemburgi eredetűek. Ennek az elméletnek szellemében debreceni intézetében közel harminc éven át dolgozott az erdélyi német nyelvatlaszon, de hirtelen halála megakadályozta befejezését. Részt vállalt a mo.-i németek kulturális életének vezetésében: a der Ungarländische Deutsche Volksbildungsverein helyettes elnöke 1934-35-ben és a Volksdeutsche Kameradschaft társelnöke 1935-38- ban, valamint a Deutschen Volksboten kiadója volt. – F. m. Vergeleichende Lautlehre des Siebenbürgisch-Moselfrankisch-Ripuarischen mit den moselfrankischen und wallonischen Mundarten (Nagyenyed-Nagyszeben, 1908); Az erdélyi német nyelvjárás tanulmányozás mai állása (Bp., 1913); Der Name der Germanen (Debrecen, 1924). – Irod. Klein, Karl Kurt: R. H. Lebensbild eines volksdeutschen Forschers und Kämpfers (Bp., 1943); Hutterer, Claus Jürgen: Geschichte der ungarndeutschen Mundartforschung (Berlin, 1960).
