Jakó Géza
Jakó Géza (Szentes, 1886. jan. 4. – Bp., 1943. okt. 19.): keramikus iparművész, szaktanár. A bp.-i Képzőművészeti Főisk.-án és a Tanárképző Intézetben 1908-ban végzett. Állami ösztöndíjjal Ny-Európában textilipari és kerámiai tanulmányokat folytatott. Hazatérve 1910-től a pécsi Zsolnay-gyár műtermében és laboratóriumában, majd a saját műtermében Bp.-en dolgozott. 1911–1923-ban a székesfővárosi iparrajzisk. tanára. 1923-tól 1934-ig az észt művelődésügyi miniszter meghívására a tallinni (Észtország) iparművészeti isk.-ban megszervezte és irányította a kerámia oktatását. Hazatérte után 1938-tól az Iparművészeti Isk.-ban kerámiai technológiát és szilikátkémiát tanított. Kerámiáival rendszeresen részt vett hazai, valamint külföldi kiállításokon. – F. m. A művész és a szocializmus (Bp., 1919); Keramische Materialkunde (Leipzig, 1928); Eesti savitöösturite käsiraamat (Tallinn, 1933); Az agyagipar (Bp., 1934).
