Jármai Károly
Jármai Károly (Körmöcbánya, 1887. nov. 7. – Bp., 1941. márc. 8.): állatorvos, egyetemi tanár. Állatorvosi tanulmányait 1913-ben fejezte be. Az Állatorvosi Főisk.-án a járványtani tanszék tanársegéde. Az I. világháború után átvette a kórbonctani tanszéket, 1920-ban ny. rk. tanár, 1924-ben ny. r. tanárrá nevezték ki. 1931-ben a bp.-i tudományegy.-en az összehasonlító kórbonctan magántanára. 1934-től a Műszaki és Gazdaságtudományi Egy. ny. r. tanára, dékán. Különösen a fehérvérűséggel kapcsolatos tanulmányai jelentősek. Cikkei a Köztelekben, az Állatorvosi Lapokban és a Kísérleti Közleményekben jelentek meg. – M. Általános kórtan (Bp., 1920); A lipoidózisokról egy eset kapcsán (Bp., 1937); Ritka bőrtünetekkel és akropachiával járó gümőkor lóban (Mócsy Jánossal Bp., 1941). – Irod. Kotlán Sándor: A magyar állatorvosképzés története (1941).
