Józsa Béla
Józsa Béla (Hodgya, 1898. dec. 4. – Szamosfalva, 1943. nov. 29.): székely építőmunkás, faszobrász, költő. A Tanácsköztársaság idején vöröskatonaként a tiszai fronton harcolt. A proletárdiktatúra bukása után Romániába ment és bekapcsolódott a kolozsvári munkásmozgalomba. Megszervezte a Vörös Segélyt. 1940-ben illegalitásba kényszerült. Mint a KMP tagja 1941-től az Erdélyi Területi Bizottságban dolgozott, majd a Békepárt É-erdélyi szervezője volt, 1943-ban letartóztatták, a börtönben meggyilkolták. – M. Petőfi és az 1848/49-es magyar szabadságharc (Kolozsvár, 1939). – Irod. Szilágyi András: J. B. igazsága (Utunk, 1957. nov. 7., Kolozsvár); Csatáry Dániel: J. B. (Párttört. Közl. 1959. 1. sz.)
