Kacziány Géza
Kacziány Géza (Arad, 1856 – Bp., 1939. dec.): író, műfordító, publicista, ~ Ödön öccse. A bp.-i egy. jogi karán tanult; tanári képesítést is szerzett. 1879-től a Pesti Hírlap, 1881-től a Budapesti Hírlap munkatársa. 1885–86-ban a pozsonyi Westungarischer Grenzbote, 1887-ben az Arad és Vidéke szerk.-je. Ezt követően tanár Bp.-en, 1903–1904-ben angliai és amerikai tanulmányutat tett, 1909–1912-ben az amerikai magyarok között működött mint presbiteriánus lelkész. 1918–22-ben az Orsz. Pedagógiai Könyvtár elnöke. Több színműve és – főleg a katonai életet ábrázoló – elbeszéléskötete, számos politikai, történelmi és irodalmi tárgyú írása jelent meg. Angol, francia és német munkákat magyarra, m. írók alkotásaiból németre fordított (többek között 130 Petőfi-verset). – F. m. Petőfi (Bp., 1899); Swift Jonathan és kora (Bp., 1901); A magyar memoireirodalom 1848-tól 1914-ig (Bp., 1917); Görgei (Bp., 1915); Az utolsó koronás Habsburg (1924) c. művét elkobozták.
