Kádár István György
Kádár István György (Kraszna, 1920. ápr. 5. Jugoszlávia, 1981. okt. 9.): romániai magyar költő, színműíró. Középiskoláit a zilahi Wesselényi Kollégiumban fejezte be (1940), egy.-i tanulmányait Kolozsvárott folytatta, majd Bp.-en doktorált lélektanból (1944). A szilágysomlyói, krasznai és nagykárolyi líceumokban tanított (1945-52), később Nagybányán, Végváron és Vajdahunyadon ref. lelkész. Egy jugoszláviai kiránduláson feleségével együtt baleset áldozata lett. Verseket, színműveket írt, családi érzésének és emberszeretetének adva hangot, román költők – Eminescu, Şt. O. Iosif, Arghezi – verseit fordította magyarra. Írásait az Ifjú Erdély, Szilágyság, Világosság, Előre, Művelődés, A Hét, Új Élet, Szabad Szó közölte.– M. Cronica (versek, Kraszna, 1938); Napsugár (versek, műfordítások, Szilágysomlyó, 1945); Virradat (zenés színmű, Nagykároly, 1952).
