Kosztolányi Dezsőné, Harmos, írói nevén Görög Ilona
Kosztolányi Dezsőné, Harmos, írói nevén Görög Ilona (Bp., 1889. márc. 22. – Bp., 1967. dec. 6.): színésznő, író. Sokgyermekes tisztviselő családból származott. A Színművészeti Ak. elvégzése után a Magyar Színházhoz szerződött, játszott Nagy Endre kabaréjában, és Székesfehérváron is. 1913. máj.-ában házasságot kötött Kosztolányi Dezső költővel. Ezután már csak alkalomszerűen lépett színpadra: Bárdos Artúr Modern Színpadán (1917), a Vígszínházban (1921), Alapi Nándor vándorló Országos Kamaraszínházában (1924). 1932–1938 között elbeszélései jelentek meg a Nyugat és a Szép Szó c. folyóiratokban, műfordításai a Modern Könyvtár sorozatban. Kosztolányi Dezső halála után férjéről regényes életrajzot írt. 1948-ban kiadta ostromnaplóját. Összeállításában műsortanácsadók jelentek meg színjátszó együtteseknek. Élete utolsó szakaszában visszavonultan élt. – F. m. Kosztolányi Dezső (Bp., 1938); Tüzes cipőben (önéletrajzi r., Bp., 1948). – Irod. K. D.-né (Élet és Irod., 1967. 50. sz.); Devecseri Gábor: „Mélyszavú múzsa” (Élet és Irod., 1967. 50. sz.); Gábor István: Ilona (Népszabadság, 1967. dec. 7.); Sáfrán Györgyi: „Elmúló életem hajnala, alkonya…” (Magy. Nemzet, 1978. aug. 27.).
