Landler Jenő
Landler Jenő (Gelse, 1875. nov. 23. – Cannes, Franciao., 1928. febr. 25.): ügyvéd. Szülei jómódú földbérlők voltak. Diplomájának megvédése után a Magyar Vasutas Szövetség jogtanácsosa, majd a szocialista vasutasok ügyvédje volt. Az 1904-i országos vasutassztrájk vezetői elleni per idején politikailag is fellépett a sztrájkolók védelmében. Az 1906-i bp.-i villamossztrájknak egyik irányítója. 1908-ban belépett az SZDP-be. Az I. világháború idején jelentős szerepe volt az antimilitarista mozgalom, majd az 1918 első felében lezajlott sztrájkok szervezésében és a jún.-i MÁV gépgyári munkások sztrájkjában. A sztrájk kitörése után letartóztatták. 1918. szept.-ben kiszabadult, tagja lett a Nemzeti Tanácsnak. Szerepe volt a Tanácsköztársaság létrehozásában, amelyben kereskedelmi, majd belügyi népbiztos, a III. hadtest parancsnoka, később a Vörös Hadsereg főparancsnoka, a felvidéki sikeres hadjárat egyik irányítója. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált és ott szerkesztőként tevékenykedett. Részt vett a III. Internacionálé III. és IV. kongresszusán, jelentősen munkálkodott 1925-ben az MSZMP létrehozásában. 1928-ban Cannes-ban szívbajban meghalt, – M. Válogatott beszédek és írások (Gadanecz Béla és Szabó Ágnes bevezetőjével, Bp., 1960). – Irod. L. J. (Társadalmi Szle, 1960. 10. sz.); Szántó Zoltán: Vég és kezdet. Emlékirat (Bp., 1964).
