Lukácsy Kristóf
Lukácsy Kristóf (Bethlen, 1804. márc. 30. – Szamosújvár, 1876. okt. 24.): az örménység kutatója (armenológus). Bécsben szentelték pappá 1827-ben. 1827-től örmény segédlelkész Szamosújvárt, 1837-től tanár a gyulafehérvári papneveldében, 1853-tól ugyanott gimn. ig. 1856-tól haláláig Szamosújvár örmény kat. plébánosa, kerületi esperes, 1861-től egyidejűleg a szamosújvári örmény algimn. ig.-ja. Az abszolutizmus alatt visszautasította erdélyi örmény püspöki kinevezését, 40 000 Ft-os adományával életre hívta a szamosújvári örmény fiúárvaházat. Irodalmi munkásságával a magyar nyelvű armenológia megalkotója. Örmény-magyar-latin szótára kéziratban maradt. – F. m. Historia Armenorum Transsilvaniae (Bécs, 1859); Adalékok az erdélyi örmények történetéhez (Kolozsvár, 1867); A magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei (Kolozsvár, 1870). – Irod. L.-szám (Armenia, 1893. 11.).
