Marton Béla
Marton Béla (Bp., 1896 – ? ): politikus. Eredetileg hivatásos katonatiszt volt. Az I. világháború után részt vett a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) létrehozásában, amelynek ügyvezető ig.-ja lett. A MOVE 1919 eleji feloszlatását követően lakásáról irányította a szervezet illegális tevékenységét. A Tanácsköztársaság idején Bécsbe szökött, ahol bekapcsolódott az Antibolsevista Komité szervezkedésébe és részt vett a bécsi m. követség kifosztásában. Bekapcsolódott a szegedi szervezkedésbe is; tagja lett a „Tizenkét kapitány” nevű csoportosulásnak (Gömbös Gyulával, Kozma Miklóssal és másokkal) és orsz. elnöke az újra szervezkedő MOVE-nak. 1921-ben részese volta Prónay Pál vezetésével folyó „lajtabansági” kalandnak. 1922-től dánszentmiklósi (Pest vm.) birtokán gazdálkodott. 1931 okt.-ében egy időközi választáson az Egységes Párt jelöltjeként ogy.-i képviselővé választották az alberti kerületben. 1932-ben orsz. ügyvezető főtitkára lett a Nemzeti Egység Pártjának. E minőségében az egész országban az ő nevéhez fűződik a párt szervezeteinek létrehozása (1933. jún. 15.). 1935-ben és 1939-ben ismét ogy.-i képviselő. Vezetője volt a Nemzeti Munkaközpont nevű jobboldali munkásszervezetnek. 1945 után valószínűleg Ausztráliában élt.
