Orbán Balázs, báró
Orbán Balázs, báró (Lengyelfalva, 1830. febr. 3. – Bp., 1890. ápr. 19.): író, néprajzi gyűjtő, az MTA l. tagja (1887). Felsőfokú tanulmányait a székelyudvarhelyi ref. kollégiumban végezte. 1847-ben, majd 1849-ben közel-keleti útra indult. 1849-ben 150 főnyi csoportot gyűjtött Konstantinápolyban a m. hadsereg számára, amellyel Mo.-ra közvetlenül a fegyverletétel előtt érkezett. Ezután emigrációba kényszerült. 1859-ben hazatért, közigazgatási tevékenységet folytatott Erdélyben, 1871-től ogy.-i képviselő függetlenségi programmal. Közel-keleti beszámolói után készült székelyföldi munkájában jelentős új történeti, régészeti és néprajzi anyagot tárt fel. A Magyar Népköltési Gyűjtemény egyik szerk.-je volt. – F. m. A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból (I – VI., Pest, 1868 – 73); Székelyföldi gyűjtés (Magyar Népköltészeti Gyűjtés, Új folyam. III., Bp., 1882); Torda város és környéke (Bp., 1889). – Irod. O. B. (Akad. Ért. 1891); Kós Károly: O. B. a néprajzkutató (Emlékkv. Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára, Kolozsvár, 1957); Ortutay Gyula: Írók, népek, századok (Bp., 1960).
