Palócz Sándor
Palócz Sándor (Jászfényszaru, 1931. jan. 27. – Bp., 1984. aug. 15.): belsőépítész. Asztalos szakmát tanult. 1957-ben kapott diplomát az Iparműv. Főisk.-n, ahol Hornicsek László tanítványa volt. A Faipari Gyártás- és Gyártmánytervező Irodában dolgozott, ahonnan a jászberényi Hűtőgépgyárba, majd a Bútoripari Tervező Irodába került. Nevéhez fűződik a LEHEL hűtőszekrénycsalád modulrendszerben történő kialakítása, esztétikai megformálása. Részt vett a Tisza Bútoripari Vállalat irodabútor-programjában (Tisza I., II., Corvina vezetői dolgozószobák), mellyel a moszkvai INFORGA 1965-ös Nemzetközi Irodabútor Kiállításon aranydiplomát nyert. Irodaházak komplex belsőépítészeti tervezését is végezte (Bajai Állam Gazdaság, győri Graboplast-székház). Ezenkívül konyhabútorok (BNV I., II. nevű), valamint lakószoba bútorok tervezésével is foglalkozott (Firenze lakószoba, Nóra ülőgarnitúra, Palóc és Kari garnitúra). Rendszeresen szerepelt az OTTHON kiállításokon, és munkái többször elnyerték az Év legszebb terméke címet. Önálló kiállítása a Művész az Iparban sorozatban, 1969-ben volt az Iparműv. Tanács Bacsó Béla utcai bemutatótermében. 1980-ban Formatervezési Nívó-díjat kapott. 1982-ben tervezte a sikeres Bürotéka bútorcsalád irodaberendezést. – Irod. P. S. (Lakáskultúra, 1969. 3. sz.); Kiállítási katalógus-előszó (Bp., 1980).
